Tiszta levegő

"Ahol a büdös, ott a meleg!"

Más vélemény?

Testünk élete pár rövid perc alatt megszűnik, ha nem jutunk levegőhöz, pontosabban a levegőben lévő oxigénhez. A Földön élő biológiai szervezetek döntő többsége az oxigén heves reakció képességét használja fel a mindennapi életéhez szükséges energia megszerzéséhez. Nem kell sokat töprengenünk azon, mi történne, ha kapnánk levegőt csak, oxigén nem lenne benne.

A napi táplálék az oxigén segítségével alakul át a sejteket működtető energiává. Belégzéskor az oxigén a tüdőhólyagocskákon keresztül kerül a véráramba, amely elszállítja a sejtekhez. Ahhoz, hogy a testünk megfelelően működjön, a vérünknek elegendő oxigént kell szállítania. A tiszta, oxigéndús levegő mély belélegzése által a tüdő felfrissíti a vért; élénk színűvé teszi, és életadó folyadékként jut el a test minden részébe. A megfelelő mennyiségű oxigén:

• jó hatással bír az idegrendszerre, hiszen agyunk a szükséges mennyiség 20 %-át használja fel, holott testünknek mindössze  csak 2 %-a
• az anyagcsere folyamatainkat erősíti, könnyebbé teszi a tápanyagok felszívódását és energiává alakulását
• elengedhetetlenül szükséges a test regenerálódásához
• pihentető alvást eredményez.

Amikor szellőzetlen, elhasznált levegőjű, alacsony oxigéntartalmú helyiségben kell dolgoznunk, élnünk, akkor:

• agyunk nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez, ezért elfáradunk, érzékszerveink tompulnak, hajlamosak leszünk a fejfájásra, nem tudunk pihentetően aludni
• a levegőben felhalmozódott mérgező anyagokat - melyeket kilélegzünk - folyamatosan újra és újra beszívjuk, telítve ezzel a tüdőnket és még kevesebb friss levegőhöz jutunk
• a sejtekben lezajló oxigénhiányos reakciók megnövelik testünk savtartalmát, fogékonyabbak leszünk a betegségekre és a betegségekből való gyógyulás is nehezebb lesz.

Az otthonunk az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat, ahol pihenhetünk, építhetjük családunk jövőjét. Amikor annyi figyelmet fordítunk arra, hogy mit eszünk, mit iszunk jusson eszünkbe az is, hogy mit sem ér a legjobb étel, ha szervezetünk nem tudja felhasználni. Amikor gyermekünk hazatérve az iskolából már a harmadik órája ül a szobájában a leckéje fölött, adjunk neki friss levegőt! Szellőztessünk, még akkor is, ha kint büdös van a forgalomtól. Többet ártunk magunknak egy oxigénhiányos környezettel, mint a közúti forgalom füstjével.

Figyeljünk oda magunkra és családunkra!

A tiszta levegő az ÉLET!

"Amit ma megtehetsz, azt halaszd el. Az Élet majd megoldja, ha mégsem, akkor minek foglalkozni vele?"

Idézve az egyik régi főnökömtől

Mai írásomban megpróbálom összeszedni azokat a "házi" levegőszennyező forrásokat, amelyek szinte mindannyiunk otthonában megtalálhatóak. Próbáld meg úgy végigolvasni, hogy nem kapsz pánikrohamot, és nem kezded el ész nélkül kidobálni a cuccaidat. Csak abban szeretnék segíteni, hogy egy kicsit megváltozzon a nézőpontod, és tudatosabban tedd, ha valamit szertnél változtatni az otthonodon.

A teljesség igénye nélkül:

1. Fűtés. Erről már írtam régebben, de most mégis előveszem. Alapesetben azzal fűtünk, amit tényleg fűtésre szántak (pl. kályha). Mi a helyzet az átmeneti időszakban? Amikor még nem akarjuk begyújtani a kazánt, vagy a távfűtés még nem működik? Ugye mindenki hallotta már, hogy a gáztűzhely kitünő megoldás ilyen esetekben. Sokan azt hiszik, hiszen a suliban is azt tanították (legalábbis manapság már így emlékeznek vissza), hogy a gáz égésekor csak tiszta víz a melléktermék. Kiábrándító, de nem így van. A gáz, amivel főzünk nem tiszta. Mindenféle vegyi anyaggal van keverve. A gáztűzhellyel való fűtésnél simán el tudjuk érni, hogy a lakás levegőjében több káros anyag legyen, mint a legforgalmasabb út mellett. Tudom, nem érezzük az orrunkal! Szerinted ki főzne gázzal, ha büdös lenne utána? Na ugye! Ki van ez találva.... Igen, itt már áttértünk a főzésre.

2. Főzés. A gáztűzhelyet kivégeztük. /Talán még annyit, hogy az alig szivárgó gázrendszer - alig érezhető gázszag a lakásban! - pár óra alatt is úgy le tudja terhelni a benti levegőt, hogy fejfájásunk lesz tőle./ Mi a helyzet a villamos energiával működő tűzhelyekkel? A főzés során hő szabadul fel. A fazékba bedobált anyagok hő hatására valamilyen szinten átalakulnak. Különböző anyagok távoznak el a gőzzel, és a lakást belengi a fincsi ennivaló illata. Attól, hogy jó az illat, még nem biztos, hogy az egészségünkre is válik. Az odaégett, odakozmált alapanyagok gyakorlatilag ugyanúgy égnek el, mint a kazánban a szén >> füst keletkezik tele mérgező anyaggal.

3. WC gond. Az illatosítók használata is nagy bátorságra, vagy éppen tudatlanságra utal. Több helyen felszólaltak már ellenük (egy kis keresgéléssel könnyen bukkanunk ilyen cikkekre a neten). A fő jellemzőjük, hogy nem kiszűrik a szagokat okozó vegyületeket, hanem elfedik azokat, így mégjobban terhelik a környezetet: nem "csak" büdös van, hanem tömény vegyi "jó" illat.

4. Berendezés. Otthonunkban egyre több "mű" anyagból készült termék található. Kezdve a padlóburkolásra használt PVC-től a bútorokon át a falak festék anyagáig. Ezek az évek során folyamatosan párologtatják azokat a hígító és egyéb - a gyártásuk során - beléjük került anyagokat, melyek veszélyt jelentenek számunkra.

5. Házi por. Mi saját magunk is bejuttatunk a cipőnkkel, ruhánkkal port a lakásba. Halmozottan jelentkezik ez, amikor háziállatokkal élünk együtt (pl. kutyus, cicus), hiszen nem törölgetjük, fürdetjük Őket olyan rendszerességgel, mint saját magunkat. A kinti por mellet a lakásban is jelentkezik porforrás. A bútorok huzatai, a függönyök, az ágyneműk, ruházatunk mozgatásuk során elhullajtják apró szálaikat. A saját elhalt, lehulló hámsejtjeink is folyamatosan terhelik a környezetünk.

6. Tisztítószerek. Általában elmondható, hogy minél kisebb súrolással működik egy tisztítószer, annál agresszívebb vegyületekből áll. Tegye fel a kezét, aki használt már hideg zsíroldót! Hány órát kellet utána szellőztetni?

7. Széndioxid. Az elhasznált levegőben csökken az oxigén szint és nő a széndioxid tartalom. Szerintem ezt nem kell magyarázni.

Ezek mindegyike jelentős tényező egészségünkre nézve. Most ezeket adjuk össze, és nagyjából megtudjuk, hogy mi vár minket otthon, amikor hazaérünk. Mit tudunk tenni?

1. Szellőztetünk. Részleges megoldás, kintről is rengeteg szennyező anyag jut be.

2. Tisztítjuk a levegőt. Részleges megoldás, nincs friss levegő utánpótlás.

3. Tisztítjuk a levegőt és kintről frisslevegő betáplálást biztosítunk - természetesen azt is tisztítva.

Következő írásunkban: "Az OXIGÉN, mint éltető elem"

Aki panelban lakik, de az is, akinél központi radiátoros, vagy gázkonvektoros fűtés van a saját bőrén tapasztalja a páratartalom változását. A fűtési idény kezdete a lakás páratartalmának csökkenésével jár együtt. Kiszárad a bőrünk és éjszakánként a torkunk és az orrunk sem marad nedvesen. Utána nézett-e már valaki annak, hogy ez milyen egyéb gondot okoz és, hogy ez ellen mit lehet tenni?

Az egésszégünket nagyban befolyásolja, hogy milyen páratartalmú lakásban élünk. A modern építőanyagok és technológiák megjelenésével egyre jobban kizárjuk a külvilágot, egyre hermetikusabban lezárjuk lakásunkat. Ez egyrészt jó, mert kevesebb energiával tudunk fűteni, másrészt rossz, mert nem pótlódik, cserélődik természetes úton a benti levegő. Alacsony páratartalmú lakásban (50%) előszeretettel megjelenik, és igen jól érzi magát az influenza vírus. Magas páratartalmú lakásban (70-80 %) viszont a penészgombák és a poratkák szaporodnak el. Ugye egyik sem igazán jó? Van egy jó hírem és van egy rossz.

A jó hír: tudjuk szabályozni a levegő páratartalmát. Párásító berendezésekkel (hideg, meleg párásítók, gázkonvektorra akasztott párologtató tartály), ha nem is tudományosan, de saját közérzetünknek megfelelően tudunk tenni valamit a páratartalom növelésében. Így legalább csökkenteni tudjuk a vírusok egy részének jelenlétét a lakásunkban. Megfelelő mennyiségű szobanövény is jótékony hatású lehet. Amikor magas a páratartalom, akkor meg különösen jól jön a fűtés, hiszen csökkenteni kell a páratartalmat (ne penészedjenek a falak). Nyáron a klíma bekapcsolásával tudjuk csökkenteni a páratartalmat, mert működése során vizet von el a környezetből.

A rossz hír a házi poratkára vonatkozik. Hiába csökkentjük a légtér páratartalmát, mert leggyakoribb előfordulási helyük egyike az ágyunk. Amikor alszunk tuti, hogy párnánkat és egyéb ágyneműnket 20 C° fölé melegítjük és hozzá a kilélegzett pára bőségesen elegendő a szaporodásukhoz. Itt az ágyban a legjobb kütyü sem véd meg minket az atkáktól. Halmozottan hátrányos helyzetben vannak azok, akiket sikerült meggyőzni arról, hogy a bárányok szőre, a gyapjú milyen "egészséges" ágynemű. Egy kis logika: a poratka természetes anyagokkal (elhalt bőr, szőr, stb.) táplálkozik. A gyapjútakaró azvajonmi? Allergiásoknak üzenem: eszükbe ne jusson gyapjútakarót és ehhez hasonló csodát venni az éjszakai pihenéshez. (Természetesen mindeki azt csinál amit akar. Én szóltam...) Az egyetlen megoldás: legalább hetente le kell cserélni az ágyneműt és 90 C°-on kimosni.

Természetesen már lehet kapni olyan berendezést, amivel tudjuk szabályozni a levegő páratartalmát. A neten biztosan találunk rá megoldást. A kérdés, hogy a pénztárcánk hogyan fogja elviselni.

A következő témánk a lakásunk légszennyezettsége lesz.