Mai írásomban megpróbálom összeszedni azokat a "házi" levegőszennyező forrásokat, amelyek szinte mindannyiunk otthonában megtalálhatóak. Próbáld meg úgy végigolvasni, hogy nem kapsz pánikrohamot, és nem kezded el ész nélkül kidobálni a cuccaidat. Csak abban szeretnék segíteni, hogy egy kicsit megváltozzon a nézőpontod, és tudatosabban tedd, ha valamit szertnél változtatni az otthonodon.
A teljesség igénye nélkül:
1. Fűtés. Erről már írtam régebben, de most mégis előveszem. Alapesetben azzal fűtünk, amit tényleg fűtésre szántak (pl. kályha). Mi a helyzet az átmeneti időszakban? Amikor még nem akarjuk begyújtani a kazánt, vagy a távfűtés még nem működik? Ugye mindenki hallotta már, hogy a gáztűzhely kitünő megoldás ilyen esetekben. Sokan azt hiszik, hiszen a suliban is azt tanították (legalábbis manapság már így emlékeznek vissza), hogy a gáz égésekor csak tiszta víz a melléktermék. Kiábrándító, de nem így van. A gáz, amivel főzünk nem tiszta. Mindenféle vegyi anyaggal van keverve. A gáztűzhellyel való fűtésnél simán el tudjuk érni, hogy a lakás levegőjében több káros anyag legyen, mint a legforgalmasabb út mellett. Tudom, nem érezzük az orrunkal! Szerinted ki főzne gázzal, ha büdös lenne utána? Na ugye! Ki van ez találva.... Igen, itt már áttértünk a főzésre.
2. Főzés. A gáztűzhelyet kivégeztük. /Talán még annyit, hogy az alig szivárgó gázrendszer - alig érezhető gázszag a lakásban! - pár óra alatt is úgy le tudja terhelni a benti levegőt, hogy fejfájásunk lesz tőle./ Mi a helyzet a villamos energiával működő tűzhelyekkel? A főzés során hő szabadul fel. A fazékba bedobált anyagok hő hatására valamilyen szinten átalakulnak. Különböző anyagok távoznak el a gőzzel, és a lakást belengi a fincsi ennivaló illata. Attól, hogy jó az illat, még nem biztos, hogy az egészségünkre is válik. Az odaégett, odakozmált alapanyagok gyakorlatilag ugyanúgy égnek el, mint a kazánban a szén >> füst keletkezik tele mérgező anyaggal.
3. WC gond. Az illatosítók használata is nagy bátorságra, vagy éppen tudatlanságra utal. Több helyen felszólaltak már ellenük (egy kis keresgéléssel könnyen bukkanunk ilyen cikkekre a neten). A fő jellemzőjük, hogy nem kiszűrik a szagokat okozó vegyületeket, hanem elfedik azokat, így mégjobban terhelik a környezetet: nem "csak" büdös van, hanem tömény vegyi "jó" illat.
4. Berendezés. Otthonunkban egyre több "mű" anyagból készült termék található. Kezdve a padlóburkolásra használt PVC-től a bútorokon át a falak festék anyagáig. Ezek az évek során folyamatosan párologtatják azokat a hígító és egyéb - a gyártásuk során - beléjük került anyagokat, melyek veszélyt jelentenek számunkra.
5. Házi por. Mi saját magunk is bejuttatunk a cipőnkkel, ruhánkkal port a lakásba. Halmozottan jelentkezik ez, amikor háziállatokkal élünk együtt (pl. kutyus, cicus), hiszen nem törölgetjük, fürdetjük Őket olyan rendszerességgel, mint saját magunkat. A kinti por mellet a lakásban is jelentkezik porforrás. A bútorok huzatai, a függönyök, az ágyneműk, ruházatunk mozgatásuk során elhullajtják apró szálaikat. A saját elhalt, lehulló hámsejtjeink is folyamatosan terhelik a környezetünk.
6. Tisztítószerek. Általában elmondható, hogy minél kisebb súrolással működik egy tisztítószer, annál agresszívebb vegyületekből áll. Tegye fel a kezét, aki használt már hideg zsíroldót! Hány órát kellet utána szellőztetni?
7. Széndioxid. Az elhasznált levegőben csökken az oxigén szint és nő a széndioxid tartalom. Szerintem ezt nem kell magyarázni.
Ezek mindegyike jelentős tényező egészségünkre nézve. Most ezeket adjuk össze, és nagyjából megtudjuk, hogy mi vár minket otthon, amikor hazaérünk. Mit tudunk tenni?
1. Szellőztetünk. Részleges megoldás, kintről is rengeteg szennyező anyag jut be.
2. Tisztítjuk a levegőt. Részleges megoldás, nincs friss levegő utánpótlás.
3. Tisztítjuk a levegőt és kintről frisslevegő betáplálást biztosítunk - természetesen azt is tisztítva.
Következő írásunkban: "Az OXIGÉN, mint éltető elem"
Utolsó kommentek