Életünk nagy részét otthonunkban, családunk körében töltjük. Egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen felelősséggel tartozunk nem csak a saját életünkért, hanem a CSALÁDUNKÉRT is, sőt kiemelt figyelmet kell(ene) fordítani gyermekeink egészségének védelmére is.
Otthonunk a pihenésre, társas kapcsolataink kiteljesítésére szolgál, és a meghitt családi élet mindennapi színtere. Koránt sem mindegy tehát, hogy az itt eltöltött időt milyen komfortérzettel, milyen közérzettel éljük meg. Teljesítményünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyire tudjuk kipihenni magunkat, mennyire tudunk feltöltődni a következő napra. A legfontosabb regenerálódási időszakunk az alvás ideje. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy mennyire haszontalan egy végigaludt éjszaka akkor, ha a szobában még éjjel is fülledt meleg van, és mennyire hasznos, amikor a hegyekben, vagy vízparton nyitott ablak mellet tudunk a szobánkba friss levegőt "varázsolni". (Hmm... de jó is lenne minden nap ott a hegyekben!)
Miért is van az, hogy az egyik helyen hulla fáradtan ébredünk, a másikon pedig feltöltődve, tele életkedvvel és energiával?
Mi határozza meg komfortérzetünket egy adott légtérben?
- A levegő hőmérséklete
- A páratartalom
- A légszennyezettség mértéke
- A levegő oxigéntartalma
- A levegőben lévő negatív ionok mennyisége
1. A levegő hőmérséklete
Évszaktól és időjárástól függően változik bolygónk egyes helyein a levegő hőmérséklete. Civilizálódásunk következtében egyre jobban hatása alá kerülünk ennek a hőmérséklet ingadozásnak, és egyre érzékenyebben érint minket. Technikai fejlődésünk lehetővé tette a helyiségek fűtésével a hőmérséklet szabályozását a hidegebb időszakokban és napjainkban már egyre természetesebb, hogy a meleg ellen is védekezünk a klíma készülékek és egyéb hűtési technológiák alkalmazásával.
2. A páratartalom
A levegő bizonyos mennyiségben tartalmaz vizet, pára (gőz) formájában. A levegő hőmérsékletétől függően különböző mértékben képes páraként vizet tartalmazni. Képzeljünk el egy hosszan tartó csapadékmentes hideg (mínusz C°-os) időszakot. A levegő szinte hasít minden egyes lélegzetvételkor. Ekkor a pára dérként kicsapódik a hideg szilárd felületekre. Testünk legkisebb szabad bőrfelületéről is kiszívja a hideg a nedvességet és pillanatok alatt kiszárad a bőrünk, "éget" a hideg. Ilyenkor a hideget még hidegebbnek érezzük. Egy szép meleg nyári napon jön egy jó kis zivatar és mindent eláztat percek alatt. Aztán amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is vonul és a nyári melegben felmelegedett felületekről elpárolog a víz a légtérbe. Ilyenkor minden lélegzetvétel súlyosan nyomja a tüdőnk, a testünk hiába izzad a levegő telített már a vízpárával és nem tudunk lehűlni: fülledt idő van. A meleget még melegebbnek érezzük a valóságosnál.
3. A légszennyezettség mértéke
Sajnos lakóterünket, mi egyszerű emberek nem tudjuk teljes mértékben függetleníteni a külső környezettől. A lakásba bezárt levegő előbb utóbb elhasználódik és kénytelenek vagyunk szellőztetni. A külső levegő beáramlásával a friss oxigén mellett bejönnek a levegőt szennyező anyagok is (kipufogógáz, ipari szennyezések, büdös, stb). Ezeket ugyanúgy beszívjuk, mint ha nem bent lennénk, de általában eltekintünk ettől a ténytől, hiszen sokkal több oxigén van a kinti levegőben, mint a belső elhasználtban: fellélegezhetünk végre! Ettől a pillanattól kezdve az otthonunk már nem teljesíti az egyik igen fontos feltételt, mégpedig azt, hogy tiszta levegőben töltődhetünk fel. /Testünk akkor is regenerálódik a friss tiszta levegőben, ha éppen valami tevékenységet végzünk. Észre sem vesszük a folyamatot, csak egy idő után eltűnik a fejfájás, lehullnak az ólom súlyok a testünkről./
Csalóka megnyugvás lenne, ha minden rosszat csak a külső levegőre hárítanánk. A lakásban való élet is légszennyezéssel jár. Gondoljunk csak a légfrissítők, spray-k, hajlakkok használatára. A testünkről leváló elhalt sejtekből táplálkozó poratkák ürülékei lakásunk levegőjében lebegnek, hiszen minden egyes párna felverésénél, ágy megigazításnál és HEPA szűrő nélküli porszívózásnál milliónyi számban juttatjuk a környezetünkbe. Többszörözve terhelik lakásunk légterét a házi kedvenceink is, hiszen Ők is el-el hullajtanak egy-egy szőrszálat még akkor is, ha rendszeresen fürdetjük Őket. A gázzal való főzés és fűtés sem kivétel. Az égéstermékek akkor is megtalálhatóak a lakásban, ha tökéletesen működik a pára/szagelszívónk a konyhában, valamint évente ellenőriztetjük kazánunkat, kéményünket.
4. A levegő oxigéntartalma
Életünk egyik üzemanyaga az oxigén. Minden anyagcsere folyamatunk leállna az oxigén jelenléte nélkül, pedig azért dolgoznak, hogy megszabaduljunk a méreg- és salakanyagoktól. Még a gondolkodási, érzelmi és cselekvési képességeink is oxigén-alapú energiatermelést igényelnek. A vérkeringésünk során jut elegendő oxigén szervezetünk minden egyes sejtjéhez. Az elegendő oxigén hozzásegíti a szervezetet, hogy újjáépüljön és fenntarthasson egy erős és egészséges immunrendszert. Tudjuk, milyen fontosak a víz, a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek ez egészséghez és a vitalitáshoz. Bár elélhetünk étel nélkül 40 napig, víz nélkül kb. 7 napig, de oxigén nélkül perceken belül megáll az élet.
/Egy kis történelem: 100 évvel ezelőtt a levegő oxigéntartalma 22%-volt. Nekem általános iskolában már csak 21%-ot tanítottak és nem is olyan régen a "tűzoltó alapfokún" már csak 18%-ot./
5. A levegőben lévő negatív ionok mennyisége
A levegő bizonyos mennyiségű, általában 1000-5000 darabszámú iont tartalmaz köbméterenként. Ezek közül a pozitív ionok kicsit kevesebbet tesznek ki és nagyobb méretűek, mit a negatív ionok. Szervezetünk számára a kicsi méretű, negatív ionok nélkülözhetetlenek, hiszen törzsfejlődésünk során mindig is ionizált levegőben voltunk és szervezetünk bedolgozta őket anyagcsere folyamataiba. Zárt térben ezek a negatív ionok hozzátapadnak a pozitív töltéssel rendelkező porszemcsékhez, bútorokhoz, stb. és számuk jelentősen lecsökken a levegőben. A negatív ionok hiánya fizikai rosszulléthez, fejfájáshoz, ájuláshoz vezethet. (sick building syndrome: beteg épület tünete) Az ionizáció helyreállítására már léteznek a különböző teljesítményű levegő ionizátorok.
/Érdekesség: a levegőionizálás fontosságára a hadiiparban jöttek rá először, amikor azt kutatták, hogy zárt térben - pl. tengeralattjárókon - miért lesznek rosszul az emberek, miért csökken a teljesítményük. Napjainkban minden űrhajó és katonai tengeralattjáró fedélzetén megtalálhatóak a levegő ionizátorok./
Legközelebb az itt érintett öt feltétel közül az elsővel, a levegő hőmérsékletének szabályozásával fogjuk folytatni naplónkat, továbbra is otthonainkra specializálódva.
Utolsó kommentek