Tiszta levegő

Életünk nagy részét otthonunkban, családunk körében töltjük. Egészségünk megőrzése az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen felelősséggel tartozunk nem csak a saját életünkért, hanem a CSALÁDUNKÉRT is, sőt kiemelt figyelmet kell(ene) fordítani gyermekeink egészségének védelmére is.

Otthonunk a pihenésre, társas kapcsolataink kiteljesítésére szolgál, és a meghitt családi élet mindennapi színtere. Koránt sem mindegy tehát, hogy az itt eltöltött időt milyen komfortérzettel, milyen közérzettel éljük meg. Teljesítményünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyire tudjuk kipihenni magunkat, mennyire tudunk feltöltődni a következő napra. A legfontosabb regenerálódási időszakunk az alvás ideje. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy mennyire haszontalan egy végigaludt éjszaka akkor, ha a szobában még éjjel is fülledt meleg van, és mennyire hasznos, amikor a hegyekben, vagy vízparton nyitott ablak mellet tudunk a szobánkba friss levegőt "varázsolni". (Hmm... de jó is lenne minden nap ott a hegyekben!)

Miért is van az, hogy az egyik helyen hulla fáradtan ébredünk, a másikon pedig feltöltődve, tele életkedvvel és energiával?

Mi határozza meg komfortérzetünket egy adott légtérben?

1. A levegő hőmérséklete
2. A páratartalom
3. A légszennyezettség mértéke
4. A levegő oxigéntartalma
5. A levegőben lévő negatív ionok mennyisége

1. A levegő hőmérséklete

Évszaktól és időjárástól függően változik bolygónk egyes helyein a levegő hőmérséklete. Civilizálódásunk következtében egyre jobban hatása alá kerülünk ennek a hőmérséklet ingadozásnak, és egyre érzékenyebben érint minket. Technikai fejlődésünk lehetővé tette a helyiségek fűtésével a hőmérséklet szabályozását a hidegebb időszakokban és napjainkban már egyre természetesebb, hogy a meleg ellen is védekezünk a klíma készülékek és egyéb hűtési technológiák alkalmazásával.

2. A páratartalom

A levegő bizonyos mennyiségben tartalmaz vizet, pára (gőz) formájában. A levegő hőmérsékletétől függően különböző mértékben képes páraként vizet tartalmazni. Képzeljünk el egy hosszan tartó csapadékmentes hideg (mínusz C°-os) időszakot. A levegő szinte hasít minden egyes lélegzetvételkor. Ekkor a pára dérként kicsapódik a hideg szilárd felületekre. Testünk legkisebb szabad bőrfelületéről is kiszívja a hideg a nedvességet és pillanatok alatt kiszárad a bőrünk, "éget" a hideg. Ilyenkor a hideget még hidegebbnek érezzük. Egy szép meleg nyári napon jön egy jó kis zivatar és mindent eláztat percek alatt. Aztán amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is vonul és a nyári melegben felmelegedett felületekről elpárolog a víz a légtérbe. Ilyenkor minden lélegzetvétel súlyosan nyomja a tüdőnk, a testünk hiába izzad a levegő telített már a vízpárával és nem tudunk lehűlni: fülledt idő van. A meleget még melegebbnek érezzük a valóságosnál.

3. A légszennyezettség mértéke

Sajnos lakóterünket, mi egyszerű emberek nem tudjuk teljes mértékben függetleníteni a külső környezettől. A lakásba bezárt levegő előbb utóbb elhasználódik és kénytelenek vagyunk szellőztetni. A külső levegő beáramlásával a friss oxigén mellett bejönnek a levegőt szennyező anyagok is (kipufogógáz, ipari szennyezések, büdös, stb). Ezeket ugyanúgy beszívjuk, mint ha nem bent lennénk, de általában eltekintünk ettől a ténytől, hiszen sokkal több oxigén van a kinti levegőben, mint a belső elhasználtban: fellélegezhetünk végre! Ettől a pillanattól kezdve az otthonunk már nem teljesíti az egyik igen fontos feltételt, mégpedig azt, hogy tiszta levegőben töltődhetünk fel. /Testünk akkor is regenerálódik a friss tiszta levegőben, ha éppen valami tevékenységet végzünk. Észre sem vesszük a folyamatot, csak egy idő után eltűnik a fejfájás, lehullnak az ólom súlyok a testünkről./

Csalóka megnyugvás lenne, ha minden rosszat csak a külső levegőre hárítanánk. A lakásban való élet is légszennyezéssel jár. Gondoljunk csak a légfrissítők, spray-k, hajlakkok használatára. A testünkről leváló elhalt sejtekből táplálkozó poratkák ürülékei lakásunk levegőjében lebegnek, hiszen minden egyes párna felverésénél, ágy megigazításnál és HEPA szűrő nélküli porszívózásnál milliónyi számban juttatjuk a környezetünkbe. Többszörözve terhelik lakásunk légterét a házi kedvenceink is, hiszen Ők is el-el hullajtanak egy-egy szőrszálat még akkor is, ha rendszeresen fürdetjük Őket. A gázzal való főzés és fűtés sem kivétel. Az égéstermékek akkor is megtalálhatóak a lakásban, ha tökéletesen működik a pára/szagelszívónk a konyhában, valamint évente ellenőriztetjük kazánunkat, kéményünket.

4. A levegő oxigéntartalma

Életünk egyik üzemanyaga az oxigén. Minden anyagcsere folyamatunk leállna az oxigén jelenléte nélkül, pedig azért dolgoznak, hogy megszabaduljunk a méreg- és salakanyagoktól. Még a gondolkodási, érzelmi és cselekvési képességeink is oxigén-alapú energiatermelést igényelnek. A vérkeringésünk során jut elegendő oxigén szervezetünk minden egyes sejtjéhez. Az elegendő oxigén hozzásegíti a szervezetet, hogy újjáépüljön és fenntarthasson egy erős és egészséges immunrendszert. Tudjuk, milyen fontosak a víz, a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek ez egészséghez és a vitalitáshoz. Bár elélhetünk étel nélkül 40 napig, víz nélkül kb. 7 napig, de oxigén nélkül perceken belül megáll az élet.

/Egy kis történelem: 100 évvel ezelőtt a levegő oxigéntartalma 22%-volt. Nekem általános iskolában már csak 21%-ot tanítottak és nem is olyan régen a "tűzoltó alapfokún" már csak 18%-ot./

5. A levegőben lévő negatív ionok mennyisége

A levegő bizonyos mennyiségű, általában 1000-5000 darabszámú iont tartalmaz köbméterenként. Ezek közül a pozitív ionok kicsit kevesebbet tesznek ki és nagyobb méretűek, mit a negatív ionok. Szervezetünk számára a kicsi méretű, negatív ionok nélkülözhetetlenek, hiszen törzsfejlődésünk során mindig is ionizált levegőben voltunk és szervezetünk bedolgozta őket anyagcsere folyamataiba. Zárt térben ezek a negatív ionok hozzátapadnak a pozitív töltéssel rendelkező porszemcsékhez, bútorokhoz, stb. és számuk jelentősen lecsökken a levegőben. A negatív ionok hiánya fizikai rosszulléthez, fejfájáshoz, ájuláshoz vezethet. (sick building syndrome: beteg épület tünete) Az ionizáció helyreállítására már léteznek a különböző teljesítményű levegő ionizátorok.

/Érdekesség: a levegőionizálás fontosságára a hadiiparban jöttek rá először, amikor azt kutatták, hogy zárt térben - pl. tengeralattjárókon - miért lesznek rosszul az emberek, miért csökken a teljesítményük. Napjainkban minden űrhajó és katonai tengeralattjáró fedélzetén megtalálhatóak a levegő ionizátorok./

Legközelebb az itt érintett öt feltétel közül az elsővel, a levegő hőmérsékletének szabályozásával fogjuk folytatni naplónkat, továbbra is otthonainkra specializálódva.

Egész nap azon törtem a fejem, hogy mit is tudunk tenni annak érdekében, hogy csökkentsük annak a 11.000 liter levegőnek a káros hatását, amit napról napra belélegzünk.

Általában a napunk azzal kezdődik, hogy felébredünk, tehát nagy valószínűséggel az otthonunkban vagyunk. Később elindulunk, majd megérkezünk a munkahelyünkre. A munkaidő letelte után pedig haza indulunk, vagy még elintézzük valami dolgunkat. Este ismét otthon vagyunk reggelig és regenerálódunk a következő napra. Most eltekintek attól, hogy esetleg elmegyünk szórakozni valahová. Ezt besorolom az egyéb nem otthon töltött időbe.

Nagyon leegyszerűsítve tehát négy helyszínen töltjük napjaink jó részét:

1. otthon
2. úton
3. munkahelyen
4. egyéb helyen

Most nézzük meg, hogy egyes helyszíneken mekkora befolyásolási lehetőségeink vannak:

Kezdjük a végéről:

4. Egyéb hely: Itt mindössze megválogathatjuk, hogy milyen helyre megyünk be, de természetesen csak akkor, ha van választási lehetőségünk. Például, nem mindegy, hogy egy jó levegőjű konditeremben izzadjuk ki magunkat, vagy egy szellőzetlen alagsori helyiségben emelgetjük a súlyzót. Sajnos hivatalos ügyeink intézésénél nem tudunk válogatni, hogy a kerületben melyik hivatalba, bankba, stb. megyünk be. Megítélésem szerint ezen a területen nem sok befolyásolási lehetőségünk van.

3. Munkahely: Talán a legszerencsésebbek azok, akik nincsenek a négy fal közzé szorítva. Ha mégis, akkor azok járnak jobban, akiknél van valamilyen légkezelő berendezés, vagy jól szellőztethető helyiségben dolgozhatnak. Szerintem elenyésző azoknak a száma, akik ténylegesen tiszta levegőben lehetnek munkájuk során. Itt hagy tegyek egy kis kitérőt: Óriási felelőssége van a munkáltatónak abban, hogy milyen munkakörnyezetet teremt a munkatársainak. Biztosan van, de én nem tudok konkrétan mondani egyetlen munkáltatót sem, aki venné a fáradtságot és végiggondolná, hogy mennyivel kevesebb betegállományban töltött idő lenne, ha odafigyelne arra, hogy miben dolgoztatja az embereit. Tudom: mostanában mindenki örüljön, hogy egyáltalán van munkája és ne akarjon olyan luxust, hogy tisztított levegőjű helyiségben dolgozhat. A klímatizálás egy fok előrelépést jelenthet, de ez is csak az év egy viszonylag kicsi időszakában egyetlen problémára jelent megoldást. Szerintem bőségesen megtérülne a beruházás ára - főleg egy termelő tevékenységet végző cégnél, ha nem lenne allergiás tünetekkel küszködő, fejfájásra, aluszékonyságra panaszkodó munkatárs. Nem azzal lennének elfoglalva az emberek, hogy szellőztessünk-e vagy sem és nem küszködnének figyelemzavarral sem. Visszatérve az eredeti témához, nagyon kicsi itt is a befolyásolási lehetőségünk. Többségünk kénytelen belenyugodni a helyzetbe, ami azt is jelentheti, hogy fel sem merül bennünk a változtatás lehetősége. Örülünk, hogy van munkahelyünk.

2. Úton: A kinti levegővel nem nagyon tudunk egyénenként mit kezdeni. Gyakorlatilag ez van, ezt kell tudomásul venned: Nagyon komoly, talán világméretű szemléletmód váltásra lenne szükség ahhoz, hogy itt jelentős változás történjen. Úgy érzem, hogy járhatsz te biciklivel a dolgozóba, sétálhatsz sokat, gyűjtheted a szemetet szelektíven, spórolhatsz az árammal, nem lesz eredménye addig, amíg a gyártási technológiák, a mezőgazdasági termelés, a hadiipar és ezen túlmenően a különböző népcsoportok egymáshoz való viszonya gyökeresen meg nem változik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkor most hajrá, mehet minden ezerrel. Igenis vigyáznunk kell a környezetünkre és mindent meg kell tennünk a környezetvédelem érdekében, de az egyéni akcióktól ne várjunk csodát. Szóval, ha kerékpárral közlekedsz, akkor a testmozgásból adódóan csak még több szennyezet levegőt juttatsz a tüdődbe.

1. Otthon: Szerintem ez az a hely, ahol a legtöbbet tehetsz az egészséged érdekében.  A tény, hogy az a pár köbméter tér, ami a lakásodban, a Te kezelésed alatt van a lehetőségek tárházát nyújtja neked, hogy kézbe vedd életed egyharmadnyi idejét. Az otthon ad lehetőséget a pihenésre, a regenerálódásra. Koránt sem mindegy, hogy ezt milyen környezetben, milyen légkörben töltjük.

Legközelebb itt folytatjuk...

Tegye fel a kezét aki irodában dolgozik!

Most tegye fel a kezét, aki olyan irodában dolgozik ahol van klíma?

Na, Tőletek kérdezem: hány napot megy egy éveben az a kütyü? 20? Esetleg 30? De jó lenne, ha ilyen nyaraink lennének, hogy 30 napig hülyére kéne hajtani szegény klímákat!

Arra akrok kilyukadni, hogy mennyire éri meg klimatizálni egy irodát? Nézzük csak:

Van egy 20 négyzetméteres iroda és Rajtad kívül még 2-3 kolléga, na jó még egy. /Ha egyedül vagy, akkor már főnök vagy, vagy stréber >>> nem kell tovább olvasnod./ Egyikőtök fázik, a másiknak leviszi a gép huzata a fejét, a harmadikról még mindig folyik a víz. Erre még rájön, hogy szellőztetni azt nem lehet, mert bejön a meleg. Telnek a percek, negyed órák, órák és észre sem veszitek, hogy olyan büdiben vagytok, hogy a szerencsétlen pizzafutárnak kifordul a b.... "De legalább hűvös van!" Igen, az van. Nagyon is. Kint 36 fok, bent 20. Hurrá! Kész a tüdőgyuszi. (Csak úgy mellékesen: mikor láttatok utóljára klíma karbantartót? Tudjátok: pangó víz az előző hétvégéről, utána meg az a hülye légionárius izé.) Ja és van fejfájás + aluszékonyság, de munka helyett inkáb startapró olvasgatás: "Otthonra is kéne egy ilyen klíma, csak szebb!"

Megéri? Én inkább elmennék szabira (, ha tehetném..., de nem tehetem, így marad a fenti lehetőség és a firefox böngésző tesztelése valós körülmények között...)

Csak megláttam szegény klímát ott porosodni a falon. Biztos jó drága lehetett.

Tudod-e milyen érzés, amikor elszorul a torkod és vennéd a nagy levegőt, de nem tudod?

Tudod-e milyen érzés, amikor csak tized annyi levegőt tudsz a tüdődbe jutatni, mint normál esetben?

Tudod-e milyen érzés, amikor be kell érned egy-két deci levegővel lélegzetvételenként, mert már így is pattanásig feszült a tüdőd?

Tudod-e milyen reggel arra ébredni, hogy fáj a tüdőd, égnek a hörgőid és alig várod, hogy a sprayt befújhasd?

Ha nem, akkor örülhetsz, mert még nem szenvedsz légúti allergiás tünetekben, de...

...túl sokat dohányzol, pedig egy doboz cigit sem vettél magadnak soha az életedben?

...a munkahelyeden már alig várod, hogy kiszabadulhass, mert fáj a fejed a levegőtlenségtől? (Szellőztetni nem ér, mert vagy bejön a meleg, vagy az utca zaja, vagy a szomszéd építkezés pora, vagy huzat van, vagy hideg van és különben is!)

...ki van száradva a szád és az orrod, mert túl száraz a levegő?

... szabadulnál már az edzésről, hogy igazán kifújhasd magad, mert a konditeremben nincs levegő és az is izzadság szagú?

...otthon (ne kerteljünk, valljuk be őszintén!) elfelejtettük, nem értünk rá kitakarítani a kis kedvencünk almát és BÜDÖS van.

 Hol? Segítsetek! Hol vehetek végre levegőt?!