Tiszta levegő

Mennyire vagy tudatában, hogy miben élsz? Hogyan jutunk élvezhető, gyógyító friss levegőhöz? A Te életed a Te felelősséged. Tegyél érte még ma! Ne titkold a tudásod másoktól, de ne félj kérdezni sem. Ez a blog NEKED szól. Azért van, hogy tovább élvezhesd az életed, ha lehet egészségesen.

Utolsó kommentek

  • thalassa25: Kérem, hogy amennyiben Ön dohányzik, vagy dohányzott valaha, de már sikerült leszoknia, az alábbi ... (2010.01.12. 20:47) Pár szó a dohányzásról...
  • Andikkka: Ha valaki szeretne olyan levegőszűrőt - Nikken, Air Wellness Power 5 Pro - amely Hepa szűrővel szű... (2009.12.10. 16:16) Ottthon... VI. rész ionok
  • Doomain: Az őskorban pedig állítólag még magasabb volt a levegő oxigéntartalma, olyan 50-60%. Ezt borostyán... (2009.05.13. 14:27) Otthon... I. rész a "légkör"
  • MonaVieTom: Szia! Nagyon érdekes amit mondtál! Én is olvastam az ionokról, és akkor találtam egy légtisztítót... (2008.12.06. 07:57) Ottthon... VI. rész ionok
  • Fenyvesi Tamás: A dohányzó és nem dohányzók védelmében van egy nagyszerü találmány, amit megnézhettek a következő ... (2008.10.17. 19:59) Pár szó a dohányzásról...
  • Utolsó 20

Párásítás 2. rész: Miért is?

2007.10.07. 12:44 Balogh Árpád

Télen a fűtött helyiségekben azért alakul ki túl száraz klíma, mert a meleg levegő láthatatlan gőz formájában több nedvességet vesz fel, mint a hideg.
Az ember a levegőnek e telitettséghez viszonyított, százalékban kimutatható páratartalmára érzékeny, nem pedig az abszolút gramm per köbméter (g/m3) páratartalomra, ami nem változik a hőmérséklettel.
A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.
Míg 0 C° és 100 % relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1 m3 levegőben, 20 C° és 100 % relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.
Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, a relatív páratartalma 20-30 % csökken.

Ez már nagyon alacsony. Az ennyire páramentes levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoz. A túl száraz levegő az állatoknak, növényeknek, bútoroknak és a műtárgyaknak is árt.
Ezt szünteti meg a megfelelő párásítás. Orvosi vizsgálatok bizonyították a megfelelően "nedves" levegő hatását a felső légúti betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében is.
A kívánatos magasabb páratartalomnál - a bőr mérsékeltebb kipárolgása miatt - az ember melegebbnek érzi a levegőt, így nem kell túlfűteni a lakást, vagyis hasonló hőérzet kevesebb fűtési energiával érhető el.
Magasabb páratartalomnál a ruhák és tárgyak elektrosztatikus feltöltődése is mérséklődik.
Ugyanakkor persze a másik véglet is ártalmas, mert a 60 % fölötti túlpárásítás falgombásodást okozhat, és a házipor-atka szaporodását is segíti. (Ha valaki a lakás légterében nagyobb felületen ruhát szárit, akkor erre az időre ki is kapcsolhatja a párásítót.
A nyári klimatizálás a mi éghajlatunkon szintén az egészségesnél alacsonyabb páratartalmat eredményez, amit még az igen drága klímaberendezések sem kompenzálnak. Tehát még nyáron, klimatizálás mellett is szükséges lehet a párásítás.

Szólj hozzá!

Címkék: életmód párásítás

Párásítás 1. rész: Mivel párásíthatunk?

2007.10.04. 22:38 Balogh Árpád

Otthonunk klímájával akkor lehetünk maradéktalanul elégedettek, ha a hőmérséklet, és levegőtisztaság mellett a lakásunk páratartalmát is mérni, illetve szabályozni tudjuk. Sem a túl sok, sem pedig a túl kevés páratartalom nem egészséges. Bútoraink és berendezési tárgyink esetleges idő előtti tönkremenetele mellett, egészségügyi problémákat, és a komfortérzet csökkenését is eredményezheti.

Testünk hőegyensúlya a lakásban akkor a legkedvezőbb, ha a helyiség levegőjének hőmérséklete, mozgási sebessége, a határoló falak hőmérséklete és a páratartalom optimális. Míg az első három feltételt lakásunk hőszigetelése, fűtőkészülékeink biztosítják, a megfelelő páratartalomról mindig külön kell gondoskodnunk.

Tapasztaljuk, hogy télen, a fűtött szobában igen száraz a levegő. A hőmérséklet és a páratartalom optimális értéken tartásával lényegében fűtési energiát is megtakaríthatunk. Ha például 21 C° hőmérsékletű szobánkban fázunk, mielőtt a fűtőtest szabályzóját feljebb tekerjük, próbáljuk a páratartalmat növelni, hőérzetünk biztosan javulni fog. Az ideális páratartalom 50 % körül van.

KÉSZÜLÉKEK

Melegpárásító

A melegpárásítás során először a vizet fel kell melegíteni az elpárologtatáshoz. Ez a két elektróda között történik úgy, hogy az elektromos áram az egyik elektródából a másikba megy át. Az elektródák között a víz közvetíti az elektromosságot. A víz felmelegszik, párává alakul és az erre a célra kialakított lyukon távozik a készülékből. Ha a vízben magas az ásványi anyagok aránya, az elektromos cirkuláció gyorsabb lesz, így a párásítás is erőteljesebb. A kifújó nyílás előtti kis tartályba akár illóolaj is tölthető aromaterápia használatához. A cserélhető fúvókákra rakódott vízkő pedig 20%-os ételecettel egyszerűen eltávolítható.
Előnyök: hosszú élettartam, aromaterápia használata, nagy teljesítmény, nincs mozgó alkatrész
Hátrányok: magas áramfogyasztás (300-500W), páraszint nem szabályozható

Ultrahangos párásító

Kétségtelenül a legújabb technológiát alkalmazzák, ugyanis az ultrahangos vízporlasztás elvén működnek és mikroszkopikus méretű vízcseppek milliárdjait képesek a levegő juttatni. A ultrahangos párásítás magas frekvencián történik és gyors rezgéssel átalakítja a vizet apró vízcseppeké, melyek a levegőben párolognak el. A készülékben lévő kvarc tányér másodpercenként 1,6 millió rezgéssel működik. Ezen készülékek páraerősség és páratartalom szabályzóval is rendelkezhetnek, valamint a beépített vízlágyító patronnak köszönhetően akár csapvízzel is üzemeltethetők.
Előnyök: baktérium mentes víztartály, hangtalan működés, csapvíz használata
Hátrányok: viszonylag drága, vízlágyító patronok használata csapvíz esetén

Ventillátoros (Evaporator) párásítás

Ezen készülékek működése a legegyszerűbb, nevezik őket "evaporator" (jelentése angolul: elpárologtató) párásítóknak is.
A helyiség levegőjét ugyanis nedves szivacsos szűrőn át egy ventilátor szívja keresztül, majd egy a készülék tetején erre a célra kialakított nyíláson fújja vissza a légtérbe. A nedves szivacsos szűrőn áthaladt levegő páratartalma megnő, így párásítva a helyiséget. Az ilyen típusú készülékeken semmilyen elektromos vagy mechanikus páraszint szabályzó nincs, ugyanis önszabályzó elven működnek, azaz ahogy növekszik a páratartalom a levegőben, úgy egyre nedvesebb levegő jut át a szűrőkön így egyre kevesebb víz is tud elpárologni.
Egyes modelleken már speciális tartozékként az illóolaj adagoló kapszula is megtalálható, így az aromaterápia előnyeit akár otthon is élvezhetjük.
Előnyök: halk működés, gazdaságos üzemeletetés, egyszerű szerkezet
Hátrányok: a víz algásodása megfelelő szer használata nélkül, cserélendő szűrőbetét

Légmosók

Ez a típusok azon felül, hogy párásítják a helyiség levegőjét képesek megszűrni azt a legkisebb szennyeződésektől is (por, virágpor, különféle szagok).
Működési elvük szerint a már ismertetett evaporator párásítók családjába tartoznak, viszont itt a légnedvesítést a szivacsszűrő helyett különleges forgó nedvesítő tárcsák végzik. Itt is igaz, hogy a készülékekben semmilyen elektromos vagy mechanikus páraszint szabályzó nincs, ugyanis önszabályzó elven működnek.
A hatékonyabb tisztítás érdekében azonban felszerelték őket egy un elő-ionizátorral, melyek a beszívott levegőt elektrosztatikusan feltöltik így a porszemek könnyebben tapadnak fel a nedvesítő tárcsákra.
Előnyök: egyszerre tisztít és párásít, önszabályzó technológia, nincs cserélendő szűrőbetét
Hátrányok: viszonylag drága, vízkövesedés

Páratartalom szabályzók

Amennyiben a párásító berendezésünkbe nincs beépítve higrosztát (páratartalom szabályzó), úgy van mód ezen berendezések külső csatlakoztatására. A legújabb típusok már digitális kijelzővel ellátottak, amit ha a készülék és az elektromos hálózat közé helyezünk, szabályozhatóvá válik a szoba levegőjének páratartalma.

Szólj hozzá!

Címkék: párásítás

Napi morzsa... 5.

2007.10.04. 21:40 Balogh Árpád

"Német vizsgálatok szerint, különösen a vasbeton épületek zárt tereiben lebegnek sokáig a fertőző csírák. (A betonvasháló leárnyékolja a Föld elektromos terét, e nélkül a levegőben lévő részecskék szedimentációja* rendkívül lelassul, a fertőzés hosszú ideig lehetséges.) A levegőben lebegő csírák száma rohamosan csökken, ha levegőionizátorokat alkalmaznak."

ÁGOSTHÁZINÉ DR. EÖRDÖGH ÉVA: AZ EGÉSZSÉGES LAKÁS
*szedimentáció: ülepedés

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény egészség allergia

Ottthon... VI. rész ionok

2007.10.04. 20:34 Balogh Árpád

Az emberek és a pozitív ionok közötti kedvezőtlen kölcsönhatások több millió éve fennállnak. Jóllehet a természetben keletkeznek negatív ionok, a legtöbb ember nem olyan helyen él, ahol sok természetesen jelen levő negatív ion van.

Az ionok a levegőben található (pozitív vagy negatív) töltéssel rendelkező részecskék: molekulák. Ezek az ionok általában természetes módon keletkeznek. Például az óceáni hullámok tengerpartot érő hullámzása során rengeteg negatív töltésű ion keletkezik. A negatív ionok lekötik a virágport, az aeroszolokat, a port, a füstöt, a fertőző csírákat és más szennyeződéseket, amelyek általában pozitív töltésűek, és így semlegesítik őket. Fontos azonban a negatív ionok nagysága, ugyanis csak a kisméretű negatív ionok lélegezhetők be és egyúttal szívódhatnak fel szervezetünkben. /A negatív töltésű oxigénmolekulákból a magasabb parciális nyomás (Po2) következtében több kerül a szervezetbe, mint a levegő egyéb (CO2, N2) gázmolekuláiból. Viszont, ha a belélegzett levegő gázmolekulái semlegesek vagy pozitívak, a Po2 értéke emelkedik, így az oxigénhiány következtében légszomj keletkezhet. Az oxigén parciális nyomását - és ennek hatására a szervezet oxigénfelvételét - az oxigénmolekulák mesterséges ionizálásával egyszerűen (és gazdaságosan) meg lehet növelni./

Ellenkezőleg: működő elektromos eszközök (a számcsigéped monitora is, amit most nézel!) vagy más pozitív ionokat kibocsátó források sok embernél az egészségi állapot romlását okozzák. A civilizációs hatás a pozitív ionok túltermelését produkálja. A pozitív ionok, a tudomány jelenlegi állása szerint, károsak az emberi szervezetre.

A tiszta, szennyezettségtől mentes levegőben a pozitív és negatív ionok előfordulásának aránya kb. 5:4.

Az ionizált levegőnek szerepe lehet az allergiákban. Kutatások igazolják, hogy bizonyos allergiát kiváltó anyagok, mint például a por vagy a pollenek, pozitív elektromos töltéssel rendelkeznek. A negatív ionok, úgy tűnik, csökkentik ezeknek a pozitív töltésű anyagoknak az allergiás hatását a légzőrendszer sejtjeiben.

Az emberek különböző változásokat észlelnek, amikor egészséges levegőjű környezetbe kerülnek. A negatív ionok általánosságban kedvező hatással vannak rájuk, és sokan közülük a légzőszervi allergiák enyhülését tapasztalják, míg mások a tünetek jelentős csökkenéséről vagy teljes megszűnéséről számolnak be.

Az ionizált levegő az alábbi betegségek esetén segíthet:
• Allergiás bronhitis
• Allergiás sinusitis
• Krónikus légzőszervi betegség (COPD)
• Krónikus légzőszervi allergiák asztma, szénanátha, üreggyulladások, légzési megbetegedések gyógyításának támogatása
• koncentráció, vitalitás, termelőképesség javítása
• a szervezet regenerációja fizikai és szellemi megterheltség után
• a hormonális egyensúly normalizálása,
• a testfunkciók harmonizálása a lélekkel egyensúlyban
• a migrén és depresszív állapotok gyógyítása
• immunrendszer megerősítése

2 komment · 1 trackback

Címkék: vélemény egészség allergia légtisztítás

Napi morzsa... 4.

2007.10.04. 14:59 Balogh Árpád

"Ahol a büdös, ott a meleg!"

Más vélemény?

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény

Otthon... V. rész oxigén

2007.10.04. 12:49 Balogh Árpád

Testünk élete pár rövid perc alatt megszűnik, ha nem jutunk levegőhöz, pontosabban a levegőben lévő oxigénhez. A Földön élő biológiai szervezetek döntő többsége az oxigén heves reakció képességét használja fel a mindennapi életéhez szükséges energia megszerzéséhez. Nem kell sokat töprengenünk azon, mi történne, ha kapnánk levegőt csak, oxigén nem lenne benne.

A napi táplálék az oxigén segítségével alakul át a sejteket működtető energiává. Belégzéskor az oxigén a tüdőhólyagocskákon keresztül kerül a véráramba, amely elszállítja a sejtekhez. Ahhoz, hogy a testünk megfelelően működjön, a vérünknek elegendő oxigént kell szállítania. A tiszta, oxigéndús levegő mély belélegzése által a tüdő felfrissíti a vért; élénk színűvé teszi, és életadó folyadékként jut el a test minden részébe. A megfelelő mennyiségű oxigén:

  • jó hatással bír az idegrendszerre, hiszen agyunk a szükséges mennyiség 20 %-át használja fel, holott testünknek mindössze  csak 2 %-a
  • az anyagcsere folyamatainkat erősíti, könnyebbé teszi a tápanyagok felszívódását és energiává alakulását
  • elengedhetetlenül szükséges a test regenerálódásához
  • pihentető alvást eredményez.

Amikor szellőzetlen, elhasznált levegőjű, alacsony oxigéntartalmú helyiségben kell dolgoznunk, élnünk, akkor:

  • agyunk nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez, ezért elfáradunk, érzékszerveink tompulnak, hajlamosak leszünk a fejfájásra, nem tudunk pihentetően aludni
  • a levegőben felhalmozódott mérgező anyagokat - melyeket kilélegzünk - folyamatosan újra és újra beszívjuk, telítve ezzel a tüdőnket és még kevesebb friss levegőhöz jutunk
  • a sejtekben lezajló oxigénhiányos reakciók megnövelik testünk savtartalmát, fogékonyabbak leszünk a betegségekre és a betegségekből való gyógyulás is nehezebb lesz.

Az otthonunk az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat, ahol pihenhetünk, építhetjük családunk jövőjét. Amikor annyi figyelmet fordítunk arra, hogy mit eszünk, mit iszunk jusson eszünkbe az is, hogy mit sem ér a legjobb étel, ha szervezetünk nem tudja felhasználni. Amikor gyermekünk hazatérve az iskolából már a harmadik órája ül a szobájában a leckéje fölött, adjunk neki friss levegőt! Szellőztessünk, még akkor is, ha kint büdös van a forgalomtól. Többet ártunk magunknak egy oxigénhiányos környezettel, mint a közúti forgalom füstjével.

Figyeljünk oda magunkra és családunkra!

A tiszta levegő az ÉLET!

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény egészség életmód

Napi morzsa... 3.

2007.10.03. 09:56 Balogh Árpád

"Amit ma megtehetsz, azt halaszd el. Az Élet majd megoldja, ha mégsem, akkor minek foglalkozni vele?"

Idézve az egyik régi főnökömtől

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény életmód

Otthon... IV. rész a házi "szmog"

2007.10.01. 21:21 Balogh Árpád

Mai írásomban megpróbálom összeszedni azokat a "házi" levegőszennyező forrásokat, amelyek szinte mindannyiunk otthonában megtalálhatóak. Próbáld meg úgy végigolvasni, hogy nem kapsz pánikrohamot, és nem kezded el ész nélkül kidobálni a cuccaidat. Csak abban szeretnék segíteni, hogy egy kicsit megváltozzon a nézőpontod, és tudatosabban tedd, ha valamit szertnél változtatni az otthonodon.

A teljesség igénye nélkül:

1. Fűtés. Erről már írtam régebben, de most mégis előveszem. Alapesetben azzal fűtünk, amit tényleg fűtésre szántak (pl. kályha). Mi a helyzet az átmeneti időszakban? Amikor még nem akarjuk begyújtani a kazánt, vagy a távfűtés még nem működik? Ugye mindenki hallotta már, hogy a gáztűzhely kitünő megoldás ilyen esetekben. Sokan azt hiszik, hiszen a suliban is azt tanították (legalábbis manapság már így emlékeznek vissza), hogy a gáz égésekor csak tiszta víz a melléktermék. Kiábrándító, de nem így van. A gáz, amivel főzünk nem tiszta. Mindenféle vegyi anyaggal van keverve. A gáztűzhellyel való fűtésnél simán el tudjuk érni, hogy a lakás levegőjében több káros anyag legyen, mint a legforgalmasabb út mellett. Tudom, nem érezzük az orrunkal! Szerinted ki főzne gázzal, ha büdös lenne utána? Na ugye! Ki van ez találva.... Igen, itt már áttértünk a főzésre.

2. Főzés. A gáztűzhelyet kivégeztük. /Talán még annyit, hogy az alig szivárgó gázrendszer - alig érezhető gázszag a lakásban! - pár óra alatt is úgy le tudja terhelni a benti levegőt, hogy fejfájásunk lesz tőle./ Mi a helyzet a villamos energiával működő tűzhelyekkel? A főzés során hő szabadul fel. A fazékba bedobált anyagok hő hatására valamilyen szinten átalakulnak. Különböző anyagok távoznak el a gőzzel, és a lakást belengi a fincsi ennivaló illata. Attól, hogy jó az illat, még nem biztos, hogy az egészségünkre is válik. Az odaégett, odakozmált alapanyagok gyakorlatilag ugyanúgy égnek el, mint a kazánban a szén >> füst keletkezik tele mérgező anyaggal.

3. WC gond. Az illatosítók használata is nagy bátorságra, vagy éppen tudatlanságra utal. Több helyen felszólaltak már ellenük (egy kis keresgéléssel könnyen bukkanunk ilyen cikkekre a neten). A fő jellemzőjük, hogy nem kiszűrik a szagokat okozó vegyületeket, hanem elfedik azokat, így mégjobban terhelik a környezetet: nem "csak" büdös van, hanem tömény vegyi "jó" illat.

4. Berendezés. Otthonunkban egyre több "mű" anyagból készült termék található. Kezdve a padlóburkolásra használt PVC-től a bútorokon át a falak festék anyagáig. Ezek az évek során folyamatosan párologtatják azokat a hígító és egyéb - a gyártásuk során - beléjük került anyagokat, melyek veszélyt jelentenek számunkra.

5. Házi por. Mi saját magunk is bejuttatunk a cipőnkkel, ruhánkkal port a lakásba. Halmozottan jelentkezik ez, amikor háziállatokkal élünk együtt (pl. kutyus, cicus), hiszen nem törölgetjük, fürdetjük Őket olyan rendszerességgel, mint saját magunkat. A kinti por mellet a lakásban is jelentkezik porforrás. A bútorok huzatai, a függönyök, az ágyneműk, ruházatunk mozgatásuk során elhullajtják apró szálaikat. A saját elhalt, lehulló hámsejtjeink is folyamatosan terhelik a környezetünk.

6. Tisztítószerek. Általában elmondható, hogy minél kisebb súrolással működik egy tisztítószer, annál agresszívebb vegyületekből áll. Tegye fel a kezét, aki használt már hideg zsíroldót! Hány órát kellet utána szellőztetni?

7. Széndioxid. Az elhasznált levegőben csökken az oxigén szint és nő a széndioxid tartalom. Szerintem ezt nem kell magyarázni.

Ezek mindegyike jelentős tényező egészségünkre nézve. Most ezeket adjuk össze, és nagyjából megtudjuk, hogy mi vár minket otthon, amikor hazaérünk. Mit tudunk tenni?

1. Szellőztetünk. Részleges megoldás, kintről is rengeteg szennyező anyag jut be.

2. Tisztítjuk a levegőt. Részleges megoldás, nincs friss levegő utánpótlás.

3. Tisztítjuk a levegőt és kintről frisslevegő betáplálást biztosítunk - természetesen azt is tisztítva.

Következő írásunkban: "Az OXIGÉN, mint éltető elem"

Szólj hozzá!

Címkék: egészség allergia légtisztítás

Napi morzsa... 2.

2007.10.01. 20:46 Balogh Árpád

Utálod az atkákat? Ott akarod írtani ahol csak tudod? Látogasd meg a következő oldalt:

http://www.silyx.hu/
Jó fertőtlenítést!

Szólj hozzá!

Címkék: egészség allergia poratka

Otthon... III. páratartalom

2007.10.01. 12:52 Balogh Árpád

Aki panelban lakik, de az is, akinél központi radiátoros, vagy gázkonvektoros fűtés van a saját bőrén tapasztalja a páratartalom változását. A fűtési idény kezdete a lakás páratartalmának csökkenésével jár együtt. Kiszárad a bőrünk és éjszakánként a torkunk és az orrunk sem marad nedvesen. Utána nézett-e már valaki annak, hogy ez milyen egyéb gondot okoz és, hogy ez ellen mit lehet tenni?

Az egésszégünket nagyban befolyásolja, hogy milyen páratartalmú lakásban élünk. A modern építőanyagok és technológiák megjelenésével egyre jobban kizárjuk a külvilágot, egyre hermetikusabban lezárjuk lakásunkat. Ez egyrészt jó, mert kevesebb energiával tudunk fűteni, másrészt rossz, mert nem pótlódik, cserélődik természetes úton a benti levegő. Alacsony páratartalmú lakásban (50%) előszeretettel megjelenik, és igen jól érzi magát az influenza vírus. Magas páratartalmú lakásban (70-80 %) viszont a penészgombák és a poratkák szaporodnak el. Ugye egyik sem igazán jó? Van egy jó hírem és van egy rossz.

A jó hír: tudjuk szabályozni a levegő páratartalmát. Párásító berendezésekkel (hideg, meleg párásítók, gázkonvektorra akasztott párologtató tartály), ha nem is tudományosan, de saját közérzetünknek megfelelően tudunk tenni valamit a páratartalom növelésében. Így legalább csökkenteni tudjuk a vírusok egy részének jelenlétét a lakásunkban. Megfelelő mennyiségű szobanövény is jótékony hatású lehet. Amikor magas a páratartalom, akkor meg különösen jól jön a fűtés, hiszen csökkenteni kell a páratartalmat (ne penészedjenek a falak). Nyáron a klíma bekapcsolásával tudjuk csökkenteni a páratartalmat, mert működése során vizet von el a környezetből.

A rossz hír a házi poratkára vonatkozik. Hiába csökkentjük a légtér páratartalmát, mert leggyakoribb előfordulási helyük egyike az ágyunk. Amikor alszunk tuti, hogy párnánkat és egyéb ágyneműnket 20 C° fölé melegítjük és hozzá a kilélegzett pára bőségesen elegendő a szaporodásukhoz. Itt az ágyban a legjobb kütyü sem véd meg minket az atkáktól. Halmozottan hátrányos helyzetben vannak azok, akiket sikerült meggyőzni arról, hogy a bárányok szőre, a gyapjú milyen "egészséges" ágynemű. Egy kis logika: a poratka természetes anyagokkal (elhalt bőr, szőr, stb.) táplálkozik. A gyapjútakaró azvajonmi? Allergiásoknak üzenem: eszükbe ne jusson gyapjútakarót és ehhez hasonló csodát venni az éjszakai pihenéshez. (Természetesen mindeki azt csinál amit akar. Én szóltam...) Az egyetlen megoldás: legalább hetente le kell cserélni az ágyneműt és 90 C°-on kimosni.

Természetesen már lehet kapni olyan berendezést, amivel tudjuk szabályozni a levegő páratartalmát. A neten biztosan találunk rá megoldást. A kérdés, hogy a pénztárcánk hogyan fogja elviselni.

A következő témánk a lakásunk légszennyezettsége lesz.

1 komment

Címkék: vélemény egészség életmód allergia párásítás

süti beállítások módosítása